Új kötelező nyugdíjjárulék Írországban

2026 januártól Írországban új, saját névre szóló, államilag támogatott, kötelező nyugdíj előtakarékossági rendszer kerül bevezetésre, angol neve: Auto-Enrolment pension, azaz kb Automatikus Munkahelyi Nyugdíjprogram.

Ez a poszt természetesen nem nyugdíj tanácsadás, mindössze megpróbáljuk röviden összefoglalni a jelenleg rendelkezésre álló legfontosabb tudnivalókat.

Kiket érint?

Minden írországi bejelentett alkalmazottat, aki:

 –  23-60 év közötti

– minimum éves keresete eléri vagy meghaladja a bruttó €20 000-t (min. havi kb €1667)

– nem tagja semmilyen egyéb munkahelyi nyugdíj-előtakarékossági programnak

Ki fizet és mennyit?

• Alkalmazott: 1.5%
• Munkaadó: 1.5%
• Az Ír állam: 0.5%

Ezek a számok jelenleg az első 3 évre értendők, utána várhatóan mindhárom % emelkedni fog. A jelenlegi tervek szerint, egy 10 éves, fokozatos felfutási idő után a következő %-ok várhatók (de ezek idővel még módosulhatnak):

• Alkalmazott: 6%
• Munkaadó: 6%
• Az Ír állam: 2%

Ezek a %-ok jelenleg éves €80 000 fizetésre vannak limitálva, vagyis aki ennél többet keres, az csak az első €80 000 után kell fizetnie, a fentmaradó kereseti összegre nem.

Hova megy a pénz?

• A befizetések egy államilag működtetett automatikus nyugdíjrendszerbe kerülnek, tehát nem az adóhivatal és nem is a munkáltató kezeli.
• A rendszert egy külön erre létrehozott állami szervezet működteti, angolul
  My Future Fund- nak nevezik, vagyis kb „Az én Jövőbeli Pénzalapom”
• A pénzt alapértelmezett, ún. életciklus-alapokba fektetik be:
  • fiatalabb korban magasabb kockázatú befektetésekbe
  • az életkor előrehaladtával pedig egyre alacsonyabb kockázatú befektetésekbe
• Nem kell (és nem is lehet) egyedi részvényeket választani, a rendszer kifejezetten passzív jellegű, az Ír állam működteti és felügyeli a kedvezményezett javára

Mi van akkor, ha én ki akarok lépni?

Van is rá mód, meg nem is, szándékosan meg van nehezítve, hogy minél többen bent maradjanak…

Minden írországi alkalmazottnak kötelező belepnie, aki megfelel a fenti életkor és kereseti előírásoknak és kötelező a rendszerben maradnia és fizetnie az első 6 hónapra.

Ez után egyéni döntés alapján ki lehet lépni a rendszerből és a befizetett járulékokat ugyan visszaadják, de kamat nem jár utánuk – vagyis ez esetben az illető 6 hónapos „ingyen hitelt” nyújtott az államnak.

Aki kilépett, azoknak is kötelező 2 évente visszalépni, és kezdődik elölről: 6 hónapig befizetés, utána megint kilépés, aztán 2 év múlva újra kötelező belépés, aztán 6 hónap múlva kilépés és így tovább…

Mi történik, ha nyugdíjba megyek?

Nagyon leegyszerűsítve (NAGYON leegyszerűsítve), jelenleg ha valaki Írországban dolgozik és itt megy el nyugdíjba, megnézik mennyi ír TB befizetése van (PRSI) és az alapján mekkora heti állami nyugdíjra jogosult. És ennyi.

Ez az opció továbbra is marad, PLUSZ a tetejébe még valamennyi pénz ebből a bizonyos Automatikus Munkahelyi Nyugdíjprogramból is járhat. Tehát ez az új nyugdíj előtakarékosság nem kiváltja, hanem kiegészíti a már eddig is meglévő állami nyugdíjrendszert, hogy a jövőbeli nyugdíjasok magasabb összegből tudják majd magukat fenntartani nyugdíjas éveikben.

Tehát ha az illető a jövőben nyugdíjba megy, akkor az alap állami nyugdíj mellett választhat, hogy mit szeretne kezdeni ezzel a külön nyugdíj-előtakarékossági befizetésekből, azok befektetéséből és annak hozamából összegyűlt pénzösszeggel. Jelenleg a következő opciók vannak:

1. Egy részét fel lehet venni adómentesen egy összegben. Ez a készpénz felvétel limitálva van a teljes összeg 25%-ra vagy €200 000-ra, amelyik a kisebb. Kifejezetten nem lehet se többet, sem pedig az egészet egyben kirámolni, akkor sem, ha az illető amúgy hajlandó lenne adót és egyéb járulékot fizetni a fentmaradó összegre.
2. A teljes vagy a fentmaradó összeg átváltható heti/havi életjáradékra, ez azonban az összegtől és a teljes éves bevételtől függően már járulék köteles lehet: ha pl a nyugdíjasnak van még egyéb bevétele részmunkaidős állásból, egyéni vállalkozásból, egyéb befektetésből stb.
3. A teljes vagy a fentmaradó összeg bent marad és befektetésként működik tovább, mely hozamát adott időközönként fel lehet venni. Ezen befeketésből származó jövedelem szintén járulékköteles.

A jelenlegi szabályozás szerint a fenti 3 opció közül bármelyik választható és igény szerint össze is lehet kombinálni: pl egy részét felvesszünk egy összegben, egy részét életjáradékra váltjuk, a fentmaradó összeg pedig tovább ketyeg mint befektetés és ideális esetben további hozamot termel.

Kinek mi a jó ebben?

Az állambácsi szempontjából:

Ha egy írországi kisnyugdíjas nem tud megélni az alap állami nyugdíjból, akkor számos állami támogatásra lehet jogosul. Ha minél több embert rá tudunk valahogy venni, hogy a saját pénzéből tegyen félre nyugdíjas éveire (még meg is támogatjuk 0.5-2%-kal, csak tegyen félre) az illetőnek később annyival kevesebbet kell plusz támogatásként fizetni, igy remélhetőleg el lehet kerülni az amúgy legtöbb fejlett ország nyugdíj- és szociális rendszerét fenyegető teljes összeomlást. Az államnak tehát érdeke és előnyös, hogy minél több ember részt vegyen a programban.

Az alkalmazott szempontjából:

Az egész rendszer legnagyobb nyertese gyakorlatilag az alkalmazott, hiszen kezdetben 1.5% befizetésért összesen 3.5% kerül jóváírásra, majd 10 év után várhatóan 6% befizetésért 14% gyűlik a számláján + azok befektetéséből remélhetőleg további hozamok.
Még alacsony bér és késői belépés esetén is pénzügyileg előnyös az alkalmazott számára, mivel a saját befizetést azonnali munkáltatói és állami hozzájárulás egészíti ki.

A munkaadó szempontjából:

Az egyetlen a történetben, akinek mindebből semmilyen előnye nem származik, de plusz költsége igen: kezdetben a bruttó fizetés 1.5%-a majd 10 év után várhatóan 6%-a, és bár a nyugdíj járulék természetesen elszámolható céges költségként és az adóalapot csökkenti, de akkor is egy plusz költség, amit a munkáltatónak fizetnie kell.

Mint írtuk korábban, az alkalmazottnak kötelező belépni és 6 hónapig bent maradni, de aztán egyéni döntés alapján ki lehet lépni és a befizetett járulékot visszaigényelni. Magán véleményünk szerint ez miatt előfordulhat, hogy az adott munkáltató esetleg megpróbál nyomást gyakorolni az alkalmazottra, hogy lépjen ki a rendszerből, mivel így a munkáltató is visszakaphatja a befizetett összeget.

Nyilván senkit nem tudunk megtanácsolni az egyéni körülmények és a helyzet pontos ismerete nélkül, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy az alkalmazott jelentős pénzügyi előnyre tehet szert a rendszerben való részvétellel. Ha bárki úgy érzi, hogy munkáltatója nyomást gyakorol rá, hogy lépjen ki, MIELŐTT hibás döntést hoz, mi nagyon javasoljuk az illetőnek, hogy menjen be a területileg illetékes Intreo vagy Citizens Information irodába, ahol személyre szabott tanácsadást tud kapni, hogy a bentmaradással vagy kilépéssel jár jobban, illetve arra nézve is, hogy milyen jogi és egyéb lépéseket tud tenni, ha a munkáltató továbbra is megpróbálja őt akarata és érdeke ellenére kiléptetni.

Ezek tehát a főbb infók, amiket a poszt publikálásakor (2026 január 18) rendelkezésünkre álltak. Mivel a rendszer új, és már többször is el lett halasztva a bevezetése, igy várható, hogy idővel a gyakorlatot alapján további kisebb módosítások lesznek, de maga az alap rendszer hosszú távon maradni fog.

Egyéni vállalkozókat és azokat, akik éves keresete nem éri el a bruttó €20 000-t, az új nyugdíj előtakarékossági rendszer nem érinti. Nekik továbbra is várhatóan „csak” az állami alap nyugdíj fog járni, illetve a saját megtakarításaik.

A fenti tájékoztatás kizárólag általános információs célt szolgál, nem minősül nyugdíj-, befektetési- vagy adótanácsadásnak. A szabályozás idővel módosulhat, ezért egyéni döntés előtt mindig javasolt hivatalos forrásból tájékozódni.

Ha szeretne Írországban céget alapítani, ahol saját magát és szeretteit be tudja jelenteni alkalmazottnak, és később majd az írországi nyugdíjrendszerben részt venni, kérjük írjon nekünk a Kapcsolat menüben!

Üdvözlettel,

A Vállalkozás Centre csapata